Kardiológiai vizsgálati eljárások
Főoldal / Vizsgálati eljárások
menü

Vizsgálati eljárások

Nyugalmi és terheléses EKG vizsgálat

A szív izmainak ritmikus összehúzódásait elektromos impulzusok váltják ki.  Az egymás után létrejövő elektromos kisülés és újratelődés mintázata jól észlelhető EKG segítségével. Egyszerű, nem fájdalmas és mellékhatás nélküli vizsgálat, amely rengeteget elárul szívünk állapotáról.

Szívünk mesterien kivitelezett pumpa, melyet apró elektromos automatika tart működésben. Az impulzusokat a pitvar falában található szinusz csomó hozza létre. Sajnos ez a csodálatos „szerkezet” meghibásodhat, és így nem tudja megfelelően ellátni a feladatát. Az EKG  vizsgálat (elektrokardiográfia) segítségével a kardiológus rengeteg információt szerezhet a pontos diagnózishoz, így a megfelelő terápia megtervezéséhez.

Mit lát az orvos?

Az orvos valójában néhány egymás alatt futó görbét lát, ami segít megállapítani, hogy a szív egyenletesen ver, vagy egyenetlenül, túl lassan, vagy túl gyorsan – tehát fennáll-e szívritmuszavar? Azt is látja, hogy megfelelő helyről indulnak-e ki az elektromos impulzusok, hogy jó-e a szívizom oxigénellátottsága, hogy a beteg átélt-e valaha infarktust, ha igen, ez a szív melyik területén következett be?

A vizsgálat menete

A hagyományos, nyugalmi EKG vizsgálat során a páciens a vizsgálóasztalon pihen, az asszisztens a mellkasára és végtagjaira elektródákat rögzít, melyeket kissé benedvesít, hogy a készülék jobban érzékelje az elektromos aktivitást. Az EKG készülék a bekapcsolása után egy-két percig regisztrálja a szív elektromos tevékenységet. A vizsgálat akkor sikerül legjobban, ha a páciens nem beszél, és nem mozog közben.

Terheléses EKG

Előfordul, hogy az orvos olyan elváltozásra gyanakszik, amely csak fizikai terhelés mellett mutat tüneteket, ilyen lehet a koszorúér-betegség. Ebben az esetben terheléses EKG vizsgálatot javasol. A kérdés az: a szív terhelés mellett is elég vérhez jut-e.  A páciens az elektródák felhelyezése után szobabiciklin vagy futópadon intenzív mozgást végez, ennek hatására megemelkedik a szívizom vérigénye. Ha a szív izmait ellátó koszorúerekben szűkület alakul ki, a szív nem jut elég vérhez, az elektromos jelek megváltoznak. Az orvos az EKG görbék alapján igazolni tudja a koszorúér-szűkületet, valamint meg tudja ítélni, szükség van-e további vizsgálatokra.

Vérnyomás monitor

Vérnyomásunk értéke állandóan változik a nap folyamán: a napszak, a stressz, az étkezések, a testmozgás befolyásolja. Orvosunk pontosabb diagnózist készít, ha egy egész nap vérnyomásértékeiről vannak adatai.

Ahogy bővülnek az ismereteink a szervezetünk működéséről, egyre biztosabbak vagyunk abban, hogy egy mérés nem mérés. Tudjuk például, hogy pusztán az orvosi vizsgálattól való szorongás is növelheti a vérnyomást, de azt is, hogy normális esetben éjszaka a nappalinál alacsonyabb értékeket mérünk.  Érdemes tehát bizonyos problémák esetén egész nap nyomon követni a páciens vérnyomását, mobil műszerrel. Fontos, hogy a kiválasztott időszak minden szempontból átlagos legyen: ne essen pihenőnapra, és ne változtasson a beteg az addigi gyógyszerszedési szokásain sem. A vizsgálat kezdetén vérnyomásmérő mandzsettát rögzítenek a karra, mely egy mobiltelefon méretű készülékhez csatlakozik. A kardiológus megkéri a pácienst, hogy írjon eseménynaplót, melyben feljegyez mindent, ami a vérnyomásával kapcsolatban lehet: rosszullétet, szédülést, stresszhelyzetet, megerőltető mozgást stb. A vérnyomásmérő aktivitását az orvos az egyedigényeknek megfelelően állítja be, a készülék általában napközben 20 percenként, éjjel pedig 30 percenként végez egy-egy mérést. Az eredményeket regisztrálja, átlagolja. Az orvos az adatokat a tevékenységnaplóból szerzett információk segítségével értékeli.

Kiszűri a hibás adatokat

A vérnyomás-monitorozás segíthet kiszűrni a „fehérköpeny hatást”. Ebben az esetben a beteg számára az orvosi vizsgálat vagy maga a kórházi környezet olyan mértékben okoz félelmet, szorongást, hogy felmegy a vérnyomása. Ez a jelenség az átlagos betegek 15-30%-át érinti, míg kismamák esetében biztosan 30%. A 24 órás vérnyomás vizsgálat kiszűri a „fehérköpenyes magasvérnyomást”, így nem kell az érintetteket, köztük az érzékeny kismamákat gyógyszeres kezelésnek kitenni, és betegségtudatot kelteni bennük.

Fontos információkat szolgáltat az egész napos vizsgálat azokban az esetekben is, amikor a szokásos vérnyomásméréskor normál értéket kap az orvos, de a nap folyamán többször előfordul vérnyomás-kiugrás. Komoly problémára utal, ha a nappal normálisnak tekinthető vérnyomás az éjszaka folyamán nem csökken. 24 órás monitorozást javasol az orvos akkor is, ha ellenőrizni szeretné a folyamatban lévő gyógyszeres terápia hatékonyságát. Fontos megemlíteni az alacsony vérnyomással sújtott betegeket, akiknél nem ritka a szédülés, az ájulás közeli állapot. A rendszeres alacsony vérnyomást igazolja, ha az egész napos vérnyomás átlaga 90/60 Hgmm. 

24/72 órás EKG (Holter vizsgálat)

Szívünk működése óráról órára változhat, még egy teljesen átlagos nap folyamán is. Bizonyos kardiológiai betegségek esetén orvosunknak pontos képre van szüksége arról, milyen hatásokra változik meg a szív elektromos tevékenysége a nap folyamán.

A szív ritmikus összehúzódásaiért egy saját elektromos ingerületképző szervecske felel, a pitvarfalban elhelyezkedő a szinusz csomó. Az EKG, vagyis elektrokardiográf olyan készülék, amely grafikusan (vagy ma már elektronikusan) rögzíti a szívben létrejött elektromos feszültségváltozást. Az egyszeri rövid EKG vizsgálat is számtalan információt közöl az orvossal, ám ahhoz, hogy megtudjuk, hogyan működik a szív egy-egy hosszabb intervallumban, a mindennapi tevékenységek során, a kardiológus 24 vagy 72 órás vizsgálatot is elrendelhet hordozható készülék segítségével. Ez a Holter vizsgálat. A folyamatos kontroll során olyan eltéréseket is „elkap” a készülék, amelyek csak bizonyos helyzetekben vagy napszakokban jelentkeznek. A Holter EKG-t szívritmuszavarok pontos diagnosztizálására, megkezdett gyógyszeres kezelés hatékonyságának ellenőrzésére, infarktust követő időszak nyomon követésére rendeli el a szakorvos.

Vizsgálat és naplóírás

A Holter EKG készülék a beteg nyakába függeszthető eszköz, mely a mellkasra rögzített kis öntapadós tappancsokkal áll összeköttetésben. A tappancsokat a vizsgálat ideje alatt nem érheti víz, és nem szabad levenni. Az orvos arra kéri a pácienst, hogy jegyezzen föl minden szívműködéssel kapcsolatos tünetet, melyet a nap folyamán érzékel, legyen az erős szívdobogásérzés, szédülés, nehézlégzés. Jegyezze fel a szívműködésre ható speciális élethelyzetek időpontját is: ilyen a lépcsőzés, futás, sporttevékenység stb.  A készülékben  tárolt adatokat a vizsgálat végeztével földolgozzák, és összevetik a páciens által írt naplóval. Így az orvos részletes képet kap a szív működéséről.

A szívultrahang – echokardiográfia

Az ultrahang viszonylag pontos képet ad a test belső szerveiről, úgy, hogy a vizsgálat nem fájdalmas, és nem is ártalmas.  A szívultrahang a szív működéséről és felépítéséről tájékoztatja az orvost.

Bár csak ökölnyi szerv a szív, meglehetősen bonyolult: üregei, izmai, ingerületkiváltó-rendszere, billentyűi, erei, külső burkai mind láthatóvá válnak az ultrahang vizsgálat során. A vizsgálatra nem kell felkészülni. A páciens félmeztelenül fekszik a vizsgálóágyon, az orvos egy kevés, ultrahangot jól vezető zselét nyom a mellkasára, majd a mellkas bőrére illeszti a vizsgálófejet, és pásztázni kezd a szív felett. Az ultrahang készülék vizsgálófeje magas frekvenciájú hanghullámokat bocsát ki, majd a belső szervekről visszaverődő hullámokat érzékeli, és továbbítja egy számítógépnek, amely mozgóképet hoz létre a monitoron. A képet az orvos kimerevítheti, méréseket végezhet rajta, kinyomtathatja, az adatokat pedig elmenti. A kapott információkat természetesen összeveti más vizsgálati eredményekkel, és mindazzal a tudással, amellyel a betegről rendelkezik.

Hol a hiba?

Szívultrahang során a beteg már ismert tünetei alapján különböző elváltozásokat keres az orvos. Az izmok állapotát, a billentyűk formáját és működését vizsgálja, falnyomási zavart, hegesedést, vérrögöt találhat a szív üregében, folyadékot a szívburokban, sőt: a vér áramlásának irányát is megállapíthatja. Sajnos vannak a szív hagyományos ultrahangos vizsgálatának korlátai: nem lehet a szerv minden eldugott szegletébe belátni, valamit a koszorúserek nem vizsgálhatók jól. Ráadásul léteznek olyan szívelváltozások, amelyek csak bizonyos esetekben, csak a panaszok fellángolásakor láthatók. Ezekben az esetekben további, speciális vizsgálatokra lehet szükség.

Különleges vizsgálatok

Mivel a szív a nyelőcső felől tisztábban „látható”, egyes esetekben szükség lehet úgynevezett transzözofágeális ultrahang vizsgálatra, melynek során a páciens lenyel egy szondába vezetett kamerát, amellyel az orvos pontosabb képet kaphat a szívről. Különleges vizsgálati lehetőséget nyújt a színes doppler ultrahang, mely különböző színekkel ábrázolja a vér áramlását, sebességét, és az áthaladó vér mennyiségét. Az erek szűkülete, az erekben található lerakódások és vérrögök is kimutathatóvá válnak.

 

 

 


Kardiológia szakértői

Dr. Németh Gábor

Dr. Németh Gábor

Kardiológus szakorvos

Dr. Molnár Dóra

Dr. Molnár Dóra

Kardiológus szakorvos

Hírek

Dani az 5000. kisbabánk !

Hogyan kezdődött a pároddal közös családi történetetek?Férjemmel egy munkahelyen dolgoztunk, s addig-addig kerülgettük egymást, mígnem szerelem lett a találkozásokból. Három évvel később, 2011 tavaszán boldogan összeházasodtunk, és vártuk a gyermekáldást, de csak nem akart…

Zokogtam a pozitív terhességi teszt felett - KÖSZÖNET!

Tisztelt Róbert Károly Magánkórház!
Ezúton szeretnék köszönetet mondani hogy segítségükkel világra jöhetett a mi kis Angyalunk! Szeretném elmesélni a történetünk.
6 nőgyógyász,
plusz 30 kiló,
inzulin rezisztencia és teljes reménytelenség. Rengeteg orvosválasz…

Visszahívást kérek

A Róbert Károly Magánkórház a 2007-ben alapított - korábban Róbert Károly Magánklinika nevet viselő - magánklinika jogutódja.