Dománé Juhász Zsuzsanna
Főoldal / Dománé Juhász Zsuzsanna

Dománé Juhász Zsuzsanna

Dománé Juhász Zsuzsanna 35 évnyi egészségügyi múlt után sem tudja mosolyától megfosztani a betegeket. Lendülete, emberszeretete és gondoskodása energiával tölti be a teret – legyen az műtéti asztal vagy szülőszoba. Tizenéves korában határozta el, hogy egészségügyi pályára lép, azóta egy percre sem bánta meg döntését, nem tudná magát elképzelni más szerepben. Mindennapi motivációjához nem kell sok, elég, ha látja a gyógyulás örömét a megfáradt arcokon.

 

Rend és fegyelem és egészségügy

Sem a családban, sem a rokonságban nem volt egészségügyis. Apukám katonatisztként szolgált, kereskedelmi végzettségű anyukám a tiszti étkezdében dolgozott, az öcsém pedig intarziakészítéssel foglalatoskodik. A gyerekkoromban nagy volt a rend és a fegyelem. Mindössze anyukám barátnőjének lánya tanult egészségügyi iskolában. Ő sokat mesélt nekem és amiket tőle hallottam, azok gyorsan beoltottak érdeklődéssel engem is a pálya iránt. Mire az általános iskolát elvégeztem, számomra már nem volt kérdés, hogy hol folytassam a tanulmányaimat. Erika három évvel volt idősebb nálam, nagy barátnők lettünk és gyakorlatilag őt követtem a pályaválasztástól kezdve a pályám során sokáig. Ő választotta először magának a szülésznői irányt is, ami nekem is megtetszett.

Mindenütt szülésznő

Már a szakközépiskola mellett nyári munkát vállaltam a kórházban a kötelező gyakorlaton kívül is. A sebészeti osztály illetve a szülészet is nagyon megtetszett, az ott tapasztaltak hatására lettem teljesen biztos benne, hogy én egész életemben ezt szeretném csinálni. A testvérem tanulmányai miatt az egész család a fővárosba költözött, így végre elkezdhettem a pályafutásomat a Péterfy kórházban. Munka mellett végeztem el a szülésznő képzőt és a második lányom születéséig végig ott dolgoztam. Szerettem a Péterfyt, a babák egymást váltották, minden jól működött. Csak a lányok miatt kellett szünetet tartanom. A Péterfy kórház átépítése miatt elfogadtam egy kínálkozó lehetőséget a második lányom születése után és a Kútvölgyi kórházban folytattam a szülésznői munkám. A gyerekeink nőttek-cseperedtek, ezért kicsit távolabb költöztünk Budapesttől, így kerültem a Nyírő Gyula kórházba. A nyolc évvel ezelőtti kórházbezárás után pedig felajánlották nekem, hogy a Róbert Kórházban folytathatom azt, amit eddig is örömmel csináltam.

A gyógyulás öröme

Fiatalon választottam az egészségügyi pályát és nálam előrébb járó emberektől sokat tanultam a kezdetek óta. Az említett barátnőm és egy majdani szomszédunk is igazi vezéregyéniség volt ebben. Így már tizenévesen is jól vettem a gyakran lelkileg megterhelő akadályokat a szakmában. A szakközépiskola elvégzése után kerültem bele mélyebben a kórházi életbe. Bár őszintén szólva nem is emlékszem annyira igazán rémisztő dolgokra. Viszont a gyógyulásuk okozta örömöt a betegek arcán még mindig látom magam előtt. A gyógyulás egyszerre ad megnyugvást és energiát a betegeknek és nekünk egyaránt.

„Nagyon szeretek emberekkel foglalkozni”

1980-ban kezdtem el szülésznőként dolgozni. 35 éves egészségügyi múltam van már, mégsem untam meg a szakmát. Engem nagyon motivál, ha segíthetek az embereknek és az is, amikor megköszönik a munkám. Ha a műszak végén kapok néhány kedves szót vagy mosolyt, akkor érzem igazán, hogy jót tettem. Én is elég vigyori típus vagyok, ami csak segít abban, hogy többen visszamosolyogjanak rám. Nagyon szeretek emberekkel foglalkozni. Nem is tudnám már máshogy elképzelni az életem.

Mátrix rendszer – folyamatos tanulás

Én nemcsak a szülészeten, hanem a mátrix-rendszer miatt a többi osztályon is megfordulok. Élvezem ezt a forgást, mert minden területben van olyan, amit élvezni lehet, vagy tanulni belőle, vagyis mindegyik máshogy tölt fel. Egészséges és beteg emberekkel is foglalkozom, ami emberileg és szakmailag is mást-mást követel meg. Csak a segítségnyújtás része nem változik. A többi egészségügyi intézményben „csak” szülésznői feladatokat láttam el, a Róbertben ez a feladatkör kiszélesedett.

Erre a pályára születni kell

A nagyobbik lányom 34 éves a kisebbik 30 éves. Nem befolyásoltam őket a pályaválasztásnál, teljesen más területen dolgoznak. Soha nem érezték magukban azt a belső késztetést, ami engem erre a pályára ösztönzött. Lehet, hogy a véletlen műve, hogy az én barátnőm szülésznő lett anno egy fogékony korszakomban, de szerintem erre a pályára akkor is születni kell. Az éjszakák, a hétvégék, az ünnepnapok folyamatos munkarendet igényelnek és ezt nem mindenki vállalja föl. A 12 órás beosztások valóban nagy kihívást jelentenek és az éjszakázással is meg kell küzdeni, hisz nem lehet a nappali pihenéssel kiváltani, ha alvás helyett dolgoztunk az este. De az évtizedekkel együtt egyre könnyebben leküzdhetők voltak ezek az akadályok. Hirtelen azt vettem észre, hogy már nem okoz gondot, ha egyáltalán nem tudtam aludni, főleg, ha a hajnali napfelkeltét egy újszülött első felsírása kíséri.

A jó szakember mögött támogató család áll

Nálunk sosem volt probléma, hogy ezt a pályát választottam. A családom mindig támogatta, hogy azt csinálhassam, amit szeretek. A nagyszülőkkel és a férjemmel remekül össze tudtuk egyeztetni a változó időbeosztásom ellenére azt, hogy a gyerekek sose szenvedjenek semmiben hiányt, hogy elég időt tudjunk együtt tölteni és teljes legyen a családi élet.

Nincs két egyforma nap/kérés/megoldás

Minden nap új arcokkal találkozik az ember, mindig mással fordulnak hozzánk, másban kell segíteni, így nincs két egyforma nap, tehát erre a munkára nem lehet azt mondani, hogy bármilyen szinten unalmas lenne. A problémák is különböznek, az emberek is, akik kérik, hogy oldjuk meg őket, tehát másképp kell reagálni, a megoldást megtalálni mindenkinél. Ez folyamatos készenlétet kíván tőlünk és állandó odafigyelést. Még ennyi év után is tudok a hétköznapokból tanulni.

Lovak, virágok, goblein

Mi egy kertes házban lakunk, szeretek kertészkedni, a növényeimet ápolgatni. A természet mindig is közel állt hozzám. Sportolni is a szabadban szeretek, rendszeresen lovagolok. A másik hobbim a képzőművészethez kapcsolódik: szívesen rajzolgatok, festegetek, az új szerelem pedig a goblein. A képeim a falakat gazdagítják, egyre több köszön már vissza rám. A családommal igyekszünk aktívan élni, ha jó az idő, nagyokat túrázunk, vagy biciklizünk. Szeretem a napjaimat teljesen kitölteni és sokrétűen beosztani az időm, és egyáltalán nem szeretek unatkozni.

Hírek

Dani az 5000. kisbabánk !

Hogyan kezdődött a pároddal közös családi történetetek?Férjemmel egy munkahelyen dolgoztunk, s addig-addig kerülgettük egymást, mígnem szerelem lett a találkozásokból. Három évvel később, 2011 tavaszán boldogan összeházasodtunk, és vártuk a gyermekáldást, de csak nem akart…

Zokogtam a pozitív terhességi teszt felett - KÖSZÖNET!

Tisztelt Róbert Károly Magánkórház!
Ezúton szeretnék köszönetet mondani hogy segítségükkel világra jöhetett a mi kis Angyalunk! Szeretném elmesélni a történetünk.
6 nőgyógyász,
plusz 30 kiló,
inzulin rezisztencia és teljes reménytelenség. Rengeteg orvosválasz…

Visszahívást kérek

A Róbert Károly Magánkórház a 2007-ben alapított - korábban Róbert Károly Magánklinika nevet viselő - magánklinika jogutódja.