Dr. Endrődi Tamás
Főoldal / Dr. Endrődi Tamás

Dr. Endrődi Tamás

Több, mint ezer nőnek adta már vissza a nőiességét és az önbecsülését az elmúlt tíz évben Dr Endrődi Tamás, aki az ország legnagyobb szaktekintélyének számít a kismedencei rekonstrukciós és hüvelyi korrekciós műtéteket illetően. A főorvos világ életében szerette a kihívásokat, és mindig a legmagasabbra tette a lécet maga számára. Most éppen, Európában elsőként, a medencefenék helyreállító sebészetének szakmai protokollját tervezik összeállítani.

 

Édesapja, Dr. Endrődi János, a híres kézsebész, ez a komoly családi háttér mennyire volt meghatározó, amikor a „mi is legyek?” kérdésen gondolkodott gyerekként?

Egy ideig nem befolyásolta a döntésemet. Egész gyerekkoromban ugyanis űrhajós szerettem volna lenni, ezt tartottam a legnagyobb kihívásnak a világon. Aztán persze rájöttem, hogy ez számomra egy lehetetlen vállalkozás. Így amikor a gimnázium harmadik osztályában dönteni kellett, hogy merre tovább, megkerestem a legmagasabb „lécet”, és ez az orvosi kar volt. A szegedi Ságvári Gimnázium legerősebb osztályába jártam, ahol mindenki nagyon céltudatos volt, és mindenkit fel is vettek a legnehezebb szakokra.

Akkor 17 éves korára mégis az édesapja lett az alapvető minta?

Igen, édesapám meghatározó személy volt a traumatológus szakmában, a kézsebészetet gyakorlatilag ő alapította a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. Magyarországon az ő nevéhez fűződik az első lábujj transzplantáció, amikor a kéz elvesztett hüvelykujját a láb ujjával helyettesítik. Az első ilyen műtét után még a Híradóban is szerepelt. Emlékszem, „Sebész bravúr Szegeden” volt a címe, és tátott szájjal néztem édesapámat, aki ott állt a Szegedi Klinika előtt és nyilatkozott.

Ez a kép nagyon megmaradt! Jól sejtem, hogy az a gondolat is végigkísérte az életét, hogy nekem is nagyot kell alkotnom, mint ahogy az elismert apám is tette?

Tudat alatt biztosan. Elég céltudatos ember vagyok. Ha valamit elhatározok, azt meg kell csinálnom, nem engedek kiutat magam számára. Ezt a szüleim is látták, s nem szóltak bele a döntéseimbe. Persze ehhez az is kellett, hogy lássák, rendkívül keményen készülök a hivatásra. Egyetemen sokszor bementem  édesapám mellé a műtőbe, rendkívül sokat tanultam tőle.

Emlékszik arra a napra is, amikor először volt bent a műtőben?

Pontosan emlékszem, már harmadéves voltam az egyetemen. Az unokaöcsémet térdét operáltuk apámmal, meniscus szakadása volt. A vasárnapi ebéd közben jött a telefon, hogy baj van, Csaba bekerült a klinikára. Apu rám nézett, hogy jössz velem? Gondolkodás nélkül rávágtam, hogy megyek, nagyon érdekelt már akkor a műtő világa. A sok elmélet már a fejemben volt, de a gyakorlat mindig más.

Csak nézte vagy csinálhatott is valamit?

Bemosakodtam, végig fogtam az egyik kampót, és ámulattal figyeltem mennyire salangmentesen, gyakorlott, gyors mozdulatokkal operált. Meghatározó élmény volt. Szerettem volna baleseti sebész lenni, de túlságosan karakteres emberek voltunk mind a ketten, a privát életben is sok vitát folytattunk. Ezek a szóváltások mindig addig tartottak, amíg valamelyikünk meg nem győzte a másikat. Elképzeltem, mivel járna, ha én az ő osztályára megyek dolgozni.

Mehetett volna máshová is. Ez fel sem merült?

Egy pillanatara sem. Úgy voltam vele, hogy vagy tőle tanulom meg a traumatológiát, vagy nem leszek traumatológus, és keresek más orvosi pályát. Vettem egy nagy levegőt, s körbe néztem a ceglédi kórházban - ahol akkor ő osztályvezető volt- a szabad állások között. Mindenképpen manualitást igénylő szakot kerestem. Éreztem, hogy nekem műtőben a helyem.

Ekkor került a képbe a szülészet-nőgyógyászat?

Igen, ez a véletlenen múlott. Az operatív állások jöhettek csak szóba, sebészet, szemészet, fül-orr-gégészet, és a nőgyógyászat, ez utóbbi osztályon volt hely, s én oda mentem. Olyan kihívásnak éreztem ezt, ahol majd nagyot lehet alkotni. Élveztem, hogy van hozzá tehetségem, hogy tudom csinálni, hogy jól áll a kezemben a szike és a tűfogó. A műtős személyzet mindig elismert. Tetszett, hogy szerettek a betegek, mindenkivel meg tudtam találni a hangot. Ahogy telt az idő egyre több sikerélményben volt részem. A sok ügyelet, az éjszakai szülések azonban nagyon nehezek voltak. Tagadhatatlan persze, hogy jó érzés látni az örömöt az arcokon, amikor a szülők ránéznek a gyerekükre. Azok a helyzetek tettek azonban igazán boldoggá, amikor egy problémás helyzetet megoldottam. Amikor mindenki érezte, hogy komoly baj van, akkor ez élet elém tette a feladatot, hogy te old meg, és sikerült. Ezekben a helyzetekben valóban büszke voltam magamra. Ez a mai napig így van. Ha például egy kollégámnál gond van, hívnak és tudok segíteni, az nagyon sokat jelent számomra.

A legnagyobb siker gondolom, az elmúlt 14 év története, hiszen a kismedencei műtétek világszintűvé fejlesztése Magyarországon egyértelműen az Ön nevéhez fűződik.

Az valóban nagy elismerés, hogy sok kolléga szerint, az országban a kismedencei rekonstrukciós műtéteket én csinálom a legjobban. Számos nőgyógyász kollégám amikor medencefenék süllyedéssel találkozik, hozzám küldi a beteget. Ez a kórkép sajnos elég sok nőt érint. Az alapvető baj a kötőszövetek gyengesége, és ha ezzel együtt jár, sok szülés, nagy súlyú újszülött, fizikai munka, elhízás, akkor meglehetősen komoly problémák alakulhatnak ki. A medencefenék süllyedés gyakran jár együtt vizelet Inkontinenciával. A vizelet tartás zavarát, a hólyagsérvet, végbélsérvet vagy a méh előesést nagyon sok beteg szégyelli, inkább együtt él a betegségével.

S Ön egy műtéttel visszaadja a nők nőiességét, és önbecsülését?

Így van. Ez a beavatkozás jelentősen javítja a női páciensek életminőségét. Ezeket az új innovációt felmutató műtéteket ma Magyarországon nagyon kevesen tudják jól, elvégezni.

Sokan járnak Önhöz tanulni?

Sokan, és sokat járom az ország kórházait, hogy megmutassam ennek a műtéti technikának minden apró részletét. A SOTE Urológiai Klinikájával több éves az együttműködés.

Hogyan kezdődött ez az izgalmas út? Ön kitől tanulta, s mikor végezte az első műtétet?

Ez a történet immár 14 éve, 2002-ben kezdődött, amikor is egy súlyos vizelet-inkontinens betegemet fel akartam küldeni a Rókus kórházba Demeter János Tanár úrhoz, aki ennek a műtét-típusnak az atyja volt az országban, és akkoriban épp az országos inkontinencia hálózatot felépítésén dolgozott. Tanár úr azt mondta, hogy ne küldjem a fel a beteget, a műtétet végezzem el én. Megnéztem nála egy operációt, majd ők jöttek el hozzám segíteni az első műtét végrehajtásában. Örültem, hogy Cegléden a legfiatalabb orvosként én csinálhatok elsőként ilyen beavatkozást. Amikor túl voltunk rajta, Demeter főorvos azt mondta: eddig neked állt a legjobban a kezedben a műtét, pedig sok helyen voltunk. Akkor és ott minden eldőlt. Mára túl vagyok az ezredik implantációs medencefenék rekonstrukciós műtéten

S ha ezek a mondatok nem hangoznak el, akkor Önnek eszébe sem jut, hogy ilyen műtétet is tudna csinálni? Gondolom korábban voltak más, ilyen problémával küzdő betegei is.

Nem gondoltam rá, de akkor ez a beavatkozás sem úgy nézett ki, mint most, sőt akkor még nem is nagyon volt medencefenék rekonstrukció. Akkor csak a vizeletvesztés műtéti megoldása volt kicsiszolt metodika. A medencefenék helyreállító sebészete fokozatosan tört be, folyamatosan jöttek az új technikák. Először a szalag implantáció volt a vizelet-inkontinencia megoldására, utána dolgozták ki a különböző háló implantációs technikákat a mellső, majd a hátsó hüvelyfalra. Az első hüvelyi sérvhálós műtétet Bencsik András barátom csinálta a Szent Imre kórházban, elhívott, hogy nézzem meg. A műtét tetszett, de már ott láttam, hogy bizonyos mozdulatokat én otthon másképp fogok csinálni. Napról napra csiszolódott a kezem alatt a módszer. A hüvelyplasztikai műtétek tehát szépen lassan úgy alakultak ki, ahogy kaptam az új lehetőségeket. Magamra utalva kellett megtalálni az utat, nem volt még protokollja a műtétnek. Az rengeteget segített, hogy a ceglédi kórház vezetése mögém állt. Ezeket a műtéteket ugyanis finanszírozni kellett, ezek akkor még nem voltak támogatott beavatkozások, többet kellett beletenni anyagi értelemben, mint amennyit hozott a kórháznak. Óriási szerencsém volt, hogy minden eszközt, amire szükségem volt, beszerezte a kórház. 2007-ben azután engem kértek fel osztályvezetőnek. Amikor az akkori főnököm nyugdíjba ment, a többség engem akart vezetőnek. Ez kifejezetten jól esett, és onnantól az osztály fő profilja lett a medencefenék rekonstrukció. Ezenkívül hat, addig Cegléden nem végzett új műtéti típust vezettem be. Például a laparoscopos méheltávolítás is rutin műtétté vált az osztályunkon. 46 évesen a vezetői feladat nem volt egyszerű, mert a kollégáim mind idősebbek voltak nálam.

Milyen tervei vannak még ezek után?

Nagyon szeretném a hüvelyi plasztikát, a medencefenék helyreállító sebészetét meghonosítani itt a Róbert Károly magánkórházban is, hogy még több nő választhassa a probléma titkolása helyett ezt a hatékony és tartós megoldást. A hagyományos műtéti megoldásokat sok helyen végzik, ám azok után nagyon gyakran kiújul a probléma. A nőgyógyászati innováció: a sérvháló és implantáció jelenti ma már az igazi megoldást. A szakma magas beosztású vezetői segítségével felélesztettük a Magyar Nőorvos Társaság és a Magyar Urológiai Társaság közös urogynekológiai szekcióját. Megkerestem Majoros Attilát, az Urológiai Klinika inkontinencia ambulanciájának vezetőjét, hogy segítsen ebben. 2011-ben összehívtuk a már egy ideje nem működő szekció tagjait, hogy elmondjuk a terveinket, ők pedig megválasztottak kettőnket vezetőnek. Ezt követően a Magyar Nőorvosok Lapja szerkesztő bizottsága urogynekológiai témevezetőnek kért fel. Azóta is navigáljuk az ezzel kapcsolatos tudományos életet, tavaly pedig kongresszust szerveztünk Ceglédre. Meglepetésünkre már az első alkalommal 200-an jöttek el. Élő műtéti bemutatót csináltunk, a ceglédi kórházban egy urológus kollegával operáltunk, s interneten, élő egyenes adásban nézték végig a résztvevő orvosok. Nagyon pozitív visszhangja volt, ami sokat lendített az ügyön. Azóta az egészségügyi államtitkárság felkérésére megírtuk a vizelet inkontinencia országos szakmai protokollját. Tervezzük az urogynekológiai és a medencefenék rekonstrukciós protokoll összeállítását is, ami Európában egyedülálló lesz. Egyelőre még kevés orvos vállalkozik itthon ennek a bonyolult műtétnek az elsajátítására, de remélem, egyre többen lesznek.

A rengeteg műtét és tudományos munka után mivel szeret kikapcsolódni?

Szegeden nőttem fel, a Tisza jelenti az igazi kikapcsolódást. Szolnokon is a Tisza partján lakom, amit nagyon élvezek. Ha van egy kis időm, beülök a csónakba és elmegyek horgászni, nincs jobb pihenés a tiszai csendnél.

 

 

Hírek

Dani az 5000. kisbabánk !

Hogyan kezdődött a pároddal közös családi történetetek?Férjemmel egy munkahelyen dolgoztunk, s addig-addig kerülgettük egymást, mígnem szerelem lett a találkozásokból. Három évvel később, 2011 tavaszán boldogan összeházasodtunk, és vártuk a gyermekáldást, de csak nem akart…

Zokogtam a pozitív terhességi teszt felett - KÖSZÖNET!

Tisztelt Róbert Károly Magánkórház!
Ezúton szeretnék köszönetet mondani hogy segítségükkel világra jöhetett a mi kis Angyalunk! Szeretném elmesélni a történetünk.
6 nőgyógyász,
plusz 30 kiló,
inzulin rezisztencia és teljes reménytelenség. Rengeteg orvosválasz…

Visszahívást kérek

A Róbert Károly Magánkórház a 2007-ben alapított - korábban Róbert Károly Magánklinika nevet viselő - magánklinika jogutódja.