Dr. Erbszt András-gerincspecialista
Főoldal / Dr. Erbszt András

Dr. Erbszt András

 

Dr. Erbszt Andrást fiatalon a baleseti sebészet érdekelte, így került kapcsolatba az ortopédiával majd a gerinc orvoslással. Sebészeti filozófiája a minél kisebb beavatkozás elvére épül. Elismert gerincspecialista, a kórházban elsősorban nyaki és ágyéki műtéteket végez. Imád sportolni, korábbi kempo világ- és európa bajnok, de gyakorlatilag szinte minden sportágat szívesen kipróbál. Roskadozó könyvespolcán szakmai, utazási, pszichológiai és szépirodalmi könyvek sorakoznak. Irodája falát élsportolók fotói és köszönet nyilvánításai borítják, amelyek a doktor munkáját dicsérik.

Öt éves kora óta orvos akar lenni

A családomban egyedül a nagybátyám volt orvos, rá nagyon felnéztem és 5 éves korom óta tudom, hogy én is orvos akarok lenni. Először persze elgondolkodtam a kukás, a sorompóőr és az úttörővasutas karrieren, de kis megingás után szilárdan kitartottam az orvoslás mellett.

A pályám elején a sürgősségi betegellátás érdekelt, így az egyetem alatt elkezdtem a mentőknél dolgozni. A mentőzés, mint szerelem még sok éven keresztül kitartott az életemben, majdnem 20 évig. Amikor már nem jelentett új kihívást, akkor fordultam a sebészi aktivitás felé, ami újra az adrenalint hozott, amit már a mentőzésben is annyira szerettem.

Az Orvosi Rehabilitációs Intézetben kezdtem a gerincbetegségekkel foglalkozni. Három nagyon szép évet töltöttem ott, ezután a Honvéd Kórház Gerincgyógyászati osztályán majd az Idegsebészetén folytattam, ahol meglehetősen mély gyakorlati tudásra volt alkalmam szert tenni.

A rehabilitációs intézetben néhai Kállay Miklóstól, a Honvéd korházban Pannonhegyi Alberttől és Katona Istvántól kaptam sok hasznos szakmai inspirációt. A gerincbetegségek komplex megközelítését Varga Péter Páltól tanultam.  Idővel elkezdtem önálló utakon járni, ennek eredményeként született meg a Dr. Fit Gerincambulancia. A szaktudásom fejlesztésében pedig az endoszkópos és a minimál invavíz műtétek jelentették számomra a legfontosabb mérföldköveket.

„A mozgásszervi betegségeket mozgással kell gyógyítani, amikor ez nem lehetséges, akkor van szükség a műtéti beavatkozásra”

A gerincproblémák nemcsak alkati és genetikai, hanem civilizációs eredetűek is. A mozgásszegény és/vagy ülő életmód egyértelműen mozgásszervi betegségeket hordoz magában, túlsúlyhoz vezet, amit ízületi kopás és degeneráció követ. Sokat sportoltam és közben folyamatosan a mozgásszervi betegségekkel foglalkoztam, így nagyon hamar rájöttem, hogy a mozgásszervi betegséget mozgással kell gyógyítani. Akit lehet, első körben aktív mozgásprogrammal gyógyítunk, csak a súlyosabb eseteket műtéttel. És a mozgás a műtétek után is jelentős szerepet kap a rehabilitáció során.

Szerintem, ha jól dolgozunk, akkor csak kevés beteget kell szükségszerűen megoperálni, körülbelül húsz esetből egy igényel csak műtéti beavatkozást. Tehát nagyon sokból nagyon keveset, de azt a keveset jól kell felismerni. Van egy régi mondás, ami azt mondja, hogy akinek kalapács van a kezében, az mindent szögnek néz. Előfordul, hogy aki operálni tud, az mindenkit meg akar operálni, én azonban ezzel az elgondolással határozottan szembemegyek.

A sebészetben a minimális beavatkozás és a minél kisebb károsodás elvét követem.

Műteni azt kell, akit konzervatív kezeléssel nem lehet meggyógyítani, illetve olyan elváltozása van, melynek helyrehozatalára konzervatív kezelés keretében nincs sok esély. Szerintem az a leghatékonyabb kivizsgálási folyamat, ha minél hamarabb diagnózishoz jutunk, tehát pontosan tudjuk, hogy mit kell kezelni. Első lépésben csinálunk egy CT-t vagy egy MR vizsgálatot, hogy meg tudjuk állapítani mi a fájdalom forrása, majd jöhet a fájdalom csillapítása, illetve a műtéti beavatkozás, majd a gyógytorna és végül a speciális edzés.

Az operációk után igyekszem mindenkit az aktív élet felé terelgetni vagy visszaterelni. A minimal invazív sebészet filozófiáját preferálom, ami azt jelenti, hogy minél kisebb károsodás mellett igyekszünk a beteg problémáira megoldást találni. Egy eljárásnál mindig azt az utat választom, amely minél kevesebb szöveti roncsolással oldja meg a betegséget. Minél kevésbé avatkozunk be a szervezet működésébe, annál jobbak lesznek az eredmények. Sebészként a minimal invazív műtéti eljárások kiszélesítését látom követendőnek, gerincspecialistaként pedig a nem műtéti tevékenység, a rehabilitációs program tökéletesítése vonz.

Állandó mozgás, sosem fájó gerinc

Én világ életemben sportoltam, így először a mozgás, később pedig a mozgással való gyógyítás lett az életem központi része. Sok éven át kempoztam, ez egy meglehetősen széles technikai palettájú küzdősport. Ezen kívül dzsúdóztam, kick boxoltam és a mai napig szívesen űzök más sportokat is, például teniszezek, síelek. Új szerelem a kettlebell, ami a rehabilitációs programunknak is szerves részévé vált. Szerencsés vagyok, mert sosem voltak gerincproblémáim. Egyszer fájt a derekam, de akkor a barátaim kinevettek, hogy nekem más fájdalomtól kell szenvednem, ez túl evidens.

Időközben a fiam lett a dzsúdó edzőm. Érdekes és elég mókás dolog együtt edzeni a gyerekkel. A küzdősportban az ember megszokja, hogy megverik, de nincs annál rémesebb, amikor a saját gyereke visszafogja magát és úgy győzi le. Vicces helyzet, de közben remek családi csapatépítő. Bármilyen sportot űzök, szeretek versenyen indulni.

A kihívás része és az adrenalin is motivál, de a legfontosabb hajtóerő, hogy ha teljesítményt akarunk elérni, akkor azt versenykörülmények között kell tesztelni.

Pszichológiával a gerincproblémák ellen

 

Nagyon szeretek olvasni. Mostanában sok érdekes szépirodalmi és tudományos ismeretterjesztő könyvélményem volt. Ami még érdekel, az a pszichológia. Az egyetem alatt még a pszichológiával is kacérkodtam, de nem tudtam volna egy fotelben ülni és passzív szereplő lenni a gyógyító folyamatban. A gerincproblémák kezelésében kiemelkedő jelentősége van a pszichológiának, a lelki dolgoknak. A gerincbetegek 60-70%-a részben vagy egészben pszichoszomatikus beteg, tehát az ez irányú érdeklődésemnek kifejezetten nagy hasznát veszem. Valószínűleg nemcsak a gerincbetegek között ilyen magas ez az arány, de az tény, hogy kitüntetett helyen van. Lehet egyszer, ha lesz időm, beiratkozok az egyetemre pszichológiát tanulni. Talán majd egyszer.

 

Hírek

Visszahívást kérek

A Róbert Károly Magánkórház a 2007-ben alapított - korábban Róbert Károly Magánklinika nevet viselő - magánklinika jogutódja.