Fantha Zsuzsa
Főoldal / Fantha Zsuzsa

Fantha Zsuzsa

Amikor első gyermeke megszületésének pillanatában a szülését vezető bába szemében meglátta a fényt, akkor döntötte el, hogy belőle is szülésznő lesz. Rá hét évre, második gyermekét már, a Szent Imre kórház dolgozójaként, természetes szüléssel hozta a világra. Azóta elkötelezett híve a háborítatlan szülésnek és szemléletváltásnak. Szerinte minden segítő szakmában fontos a megfelelő önismeret és a kommunikáció, mely területeket képzéseken keresztül fejleszti magában. Imádja már felnőtté cseperedett gyerekeit és alig várja, hogy nagymama legyen.

 

Hogy lett belőled szülésznő?

Egyáltalán nem gondolkodtam azon fiatal koromban, hogy szülésznő legyek. Fogalmam sem volt, hogy mi legyek. A továbbtanulásnál körülöttem mindenki óvónőnek jelentkezett, így én is, de már a felvételin derékba tört a karrierem. Nem vettek fel, mert beszédhibás vagyok, pösze. Anyukám közbenjárásával egy egészségügyi szakközépiskolába kerültem. Itt az első pillanattól azt éreztem, hogy nem szeretnék kórházban dolgozni. Érettségi után egy nőgyógyászati szakrendelőben helyezkedtem el, főleg a terhes gondozás miatt volt szimpatikus ez a terület. De ekkor még nem volt határozott elképzelésem a jövőmet illetően. Célom volt, hogy egészséges emberekkel foglalkozhassak, mert a belgyógyászati gyakorlat nem volt túlságosan barátságos számomra, de ezen kívül semmi konkrét elképzelésem nem volt. Ez egészen az első szülésemig tartott. Az első gyermekem medikalizált szüléssel jött a világra. Ez azt jelenti, hogy kórháziasítva, vagyis különböző beavatkozásokkal, fájdalomcsillapítókkal, beleszólva a természet rendjébe. Nekem a szülés gyönyörűsége elementáris volt. A történtek, az érzések és kiváltképp a bába személye nagyon meghatározó volt. Sosem felejtem el a bába szemét, ahogy csillogott, amikor felemelte a fiamat a születése utáni pillanatban. Rengeteget gondolkoztam a történteken, újra és újra megéltem az élményt magamban és rájöttem, hogy számomra ennek a munkának van csak értelme az egész világon. Még nem volt 1 éves sem a kisfiam, amikor én már iskolába jártam, hogy megtanuljam a hivatásomat. Ennek lassan már 27 éve.

        

Mikor és hogyan került kapcsolatba a természetes szüléssel?

Az iskola befejeztével a Szent Imre Kórház Szülészetén helyezkedtem el, ahol szépen sorban „csináltuk” a vezetett szüléseket. Néhány évvel később egyik kollegám és egyben mentorom, dr. Bálint Sándor külföldi útjáról hazatérve sokat mesélt, majd tanított arról, hogy milyen módszereket látott és sajátított el a határon túl. Az éjszakai szülések alkalmával próbálgattuk ezeket alkalmazni. Azt figyeltük meg, hogy a természetes szülések nagy része éjszaka kezdődik és zajlik le. Erre viccesen az is lehet a magyarázat, hogy akkor telik le a 40. hét, de a valóságban az játszik szerepet, hogy miután az anya megvacsoráztatta és lefektette a többi gyereket, utána áll készen lelkileg a szülésre. Ahogy az állatvilágban is visszahúzódnak az állatok a természetbe és lecsendesedik az élet, akkor indul meg a szülés. Tehát éjszaka alkalmaztuk többnyire az új módszereket, amikor kevesebb ember fordult meg a kórházban és nyugodtabb volt a légkör. Óriási élményt tud nyújtani az anyának, hogy nem kiszolgáltatott vagy beteg emberként kezeljük és vezetjük a szülést, hanem a természet rendje szerint a tudomány támogatásával kísérjük azt. Ezen tapasztalatok alapján nagyon eltökélt lettem, hogy a kislányomat már természetesen szülhessem meg. Volt bennem egy kis hezitálás, nem tagadom. Sokat tanultam az iskolában a hagyományos módszerek szükségességéről és arról, hogy az oxitocinnal és a gátmetszéssel csak segítünk a kismamáknak, hogy gyorsabb legyen a folyamat. A kislányom szülésénél győződtem meg róla végérvényesen, hogy az a jó, ha hagyjuk, hogy egy asszony háborítatlanul hozhassa világra gyermekét. Nem kértem és nem fogadtam el semmilyen segítséget, vagy lehetőséget arra, hogy gyorsabb legyen a szülés. Nem akartam gyorsítást, vagy fájdalomcsillapítást, azt akartam átélni, amit a természet adott. Nagyon szép volt minden pillanata. Később pedig jó volt nézni, hogy a kislányom a kádban fürdik és élvezi a vízben lebegést és nézelődik, illetve azt megélni, hogy az én kezemben, a szülőanyjánál maradhat a baba és nem mások kezébe kerül egyből. Akkoriban én voltam az első a Szent Imrében, aki a kolleganőjét fölkérve tudatosan úgy szült, ahogy a természet diktálta; 20 éve ez még merőben szokatlannak számított a kórházban.

Egy gyerek születése mindig jó élmény, de az első és a második szülésemet teljesen máshogy éltem meg. Az első miatt választottam ezt a hivatást, a második hatására váltam elhivatottá a természetes szüléskísérés mellett.

Milyen fogadtatása volt az első ilyen szülésnek az intézményben?

Már évek óta a kórházban dolgoztam, tehát elfogadták a döntésemet. Dr. Fülöp Tamás volt az orvosom, aki mindig is nagyon támogatta a bábákat és a munkájukat. Mindig azt mondta, hogy egy természetes szüléshez, ahol minden rendben, nincs szükség orvosra, és ő tényleg akkor volt ott, amikor kellett.

Felsorolni sem tudom, hogy mi mindent, de ezek között a legfontosabb az a szemlélet, amely megváltoztatta a vajúdók és az egészségügyi szakszemélyzet egymás alá- fölérendeltségi viszonyát.

Voltak olyan szülések, amelyek nagy hatással voltak rád és sosem felejted el?

Az első alternatív szülőszobás szülés nagyon emlékezetes volt. A szobában francia ágy és egy kád is volt, szóval teljesen otthoni körülményeket biztosított. A pár kívánsága az volt, hogy ne égjen lámpa a szobában, hanem az esküvőjükről megmaradt gyertyák fényénél akarták megszülni a gyereküket. Mindössze 20 gyertya világította be a szobát, ezért inkább csak sejteni lehetett a dolgok fizikai jelenlétét. Klassz érzés volt rádöbbenni, hogy sokszor elég érezni, nem muszáj látni a szülés pillanatát és fázisait. Ez a történet bebizonyította, hogy a gyerek nem a fényre jön, hanem jön ő magától is. Egy másik emlékezetes, az utolsó szüléseim egyike. A barátnőm lányának a szülését kísértem. Egészen érdekes volt megélni, hogy az a lány, akit egész kisgyerekként ismertem, láttam felnőni és férjhez menni, most életet ad egy babának. Ráadásul ez a gyermek a barátnőm unokája lesz, és én fogom a kezébe adni az újdonsült nagyszülőnek és ezzel egy új szerepben látom őt is. Embert formáló pillantok ezek.

A természetes szülés valóban jó hatással van a baba és a mama kapcsolatára? Neked mi a tapasztalatod?

A természetes szülés ad egy jó bizalmi alapot ahhoz, hogy a kezdeti nehézségekben átsegítsen, de ez nem azt jelenti, hogy ott dől el minden, hanem inkább azt, hogy arra lehet építkezni. Fontos, hogy a szülés után a baba és a mama együtt töltse az első órákat, azaz az aranyórákat. Ha az apuka is tud csatlakozni, akkor azok a percek a család születésének percei.

Milyen kapcsolat alakul ki a szülőnő és a szülésznő között?

Fontos, hogy ki tudjon alakulni a bizalmi kapcsolat köztem és a kismama között, ennek érdekében eddig is a lehető legtöbb alkalommal találkoztam velük, de a közeljövőben egy új metódust követve csoport praxisra készülünk. Szeretem megismerni a kismamákat és sokat kérdezni. Például, hogy tud-e arról valamit, hogy hogy született ő? Számít, hogy mit adott neki tovább az édesanyja, pozitív vagy negatív tapasztalatokat vagy netalántán félszeket. Tisztázandó kérdés az is, hogy kivel szeretne együtt szülni. Ha apukával, akkor az is érdekel, hogy ezt ki szeretné igazából vagy senki, csak trendi. Aranyos, amikor az apuka jelzi előre, hogy nem akar bejönni, mert nem bírja, majd amikor elérkezik a pillanat megjegyzem neki, hogy ha van kedve, bekísérheti és támogathatja a párját és ha már nem bírja tovább, akkor kimegy. Általában utána már sosem mennek ki. Egyébként szerintem nem muszáj minden szülésnél bent lenni az apukának is, egyszerűen nem kell, csak ha tényleg ezt akarja.

Hogyan adta át a születésed élményét a te édesanyád?

Pozitív élményként adta tovább, és nem részletezett olyanokat, hogy milyen fájdalmas lesz. Magától értetődően mesélt róla és egyszerűen. De arra felkészített, hogy az összehúzódások kellemetlenek lesznek és arra is, hogy ezeket ne szenvedésként éljem meg. Mi sem szeretjük azt a szót, hogy fájdalom, inkább összehúzódásokat mondunk és a gyerek kinyomása helyett pedig egyszerűen annyit, hogy megszüli a gyermekét. A kommunikációra oda kell figyelni, mert rossz benyomásokat kelthet.

Az ismereteidet milyen irányokból szerezted?

A szülésznőképzés után is folyamatosan képeztem magam. Először egy ráképzés, majd aromaterápia és homeopátia kurzusokra jártam, később egy nagyon érdekes kommunikációs tanfolyamra, amelyet egészségügyi dolgozóknak tartottak, A Szuggesztiók Alkalmazása a Szomatikus Orvoslásban Képzés címmel. Most a Perinatális tanácsadó képzésben veszek részt, ami egy olyan pszichológiai képzés, amely azt tanítja, hogy nem lehet elválasztani a testet és a lelket, és ennek az összhangját a szülést, illetve a szülés körüli időszakra vonatkozóan vizsgálja. A képzés sokrétű, külön kitér a magzati kompetenciákra, a párkapcsolati viszonyokra, a női és férfi individuumokra és önismereti technikákra is. Az önismeret minden segítő szakmában nagyon fontos ahhoz, hogy hitelesen tudjunk segíteni. Tisztában legyünk magunkkal és a problémáinkkal, valamint azzal is, hogy mikor van helye és ideje ezekkel foglalkozni és mikor nincs.

Amikor van szabadidőd, kikapcsolódni mivel szoktál?

Nagyon szeretek a családommal otthon lenni, főzőcskézni, tenni-venni, vagy csak velük lenni. Hozzánk sokan jönnek vendégek, nagy a nyüzsgés. Imádok a gyerekeimmel lenni, programokat csinálni, bár már nem annyira gyerekek, inkább felnőttek. A fiam 27 éves, a lányom pedig 20. Alig várom, hogy nagymama legyek.

 

Hírek

Zokogtam a pozitív terhességi teszt felett - KÖSZÖNET!

Tisztelt Róbert Károly Magánkórház!
Ezúton szeretnék köszönetet mondani hogy segítségükkel világra jöhetett a mi kis Angyalunk! Szeretném elmesélni a történetünk.
6 nőgyógyász,
plusz 30 kiló,
inzulin rezisztencia és teljes reménytelenség. Rengeteg orvosválasz…

Ház a semmi közepén, avagy „Robi” csapat építése 2016-ban

Először is, ha jót akarsz, bérelj ki egy nagy házat a semmi kellős közepén! Internet, térerő, kábel tv, központi fűtés nincs, van ellenben fejsze és fahasáb, hideg szél és tűzrakó hely, de legfőképpen itt van veled sok-sok kedves munkatársad!Most jelöld ki a főszakácsot, ő…

Visszahívást kérek

A Róbert Károly Magánkórház a 2007-ben alapított - korábban Róbert Károly Magánklinika nevet viselő - magánklinika jogutódja.