Nőgyógyászati onkológiai sebészet
Főoldal / Méhnyakrák
menü

Méhnyakrák

A méhnyakrák a nőgyógyászati daganatok 30 százalékát teszi ki. Korai felismerés esetén a betegek túlnyomó része gyógyítható. A gyógyult beteg akár még kisbabát is vállalhat, ha a kora ezt lehetővé teszi.

Régen a méhnyakrák megelőzéséért nem sokat tehettünk. Ma már a fiatal lányok HPV oltásával, és a rendszeres szűrővizsgálatok általánossá válásával a megbetegedések jó része elkerülhető.

Nem szól időben!

A méhnyakrák-szűrés rendszeres elvégzése azért nagyon fontos, mert a betegség a korai stádiumban még nem jár tünettel – tehát nem lehet észrevenni. Ha már a hámszövet nagyobb részére kiterjed, előfordulhat hüvelyből származó vérzés, két menstruáció közötti vérzés, menopauza utáni vérzés, szex közben érzett fájdalom, vagy kellemetlen szagú folyás. Még előrehaladottabb állapotban székrekedés, véres vizelet, inkontinencia, csontfájdalom, rossz étvágy, testsúlycsökkenés. A méhnyak rákos elváltozása gyakoribb azoknál, akik dohányoznak, rendszeresen fogyasztanak alkoholt, korán kezdték a szexuális életet, rendszeresen váltogatják szexuális partnerüket. A legtöbb a 20 és 40 év közötti beteg.

Az orvosnál

A nőgyógyász szakorvos a szokásos rákszűrés során alaposan megtekinti a méhszájat: egy erre a célra kifejlesztett mikroszkóppal, a kolposzkóppal megvizsgálja a méhnyak felszínén található hámréteget. Így jól el tudja különíteni a kóros hámréteget az egészségestől. Ha szükséges, az orvos szövetmintát vesz a számára gyanús területről (biopszia). Mivel a méhszáj területén kevés érzőideg-végződés található, a mintavétel nem fájdalmas. Ezután következik a kenetvétel: az orvos egy speciális műanyag lappal, spatulával mintát vesz a hüvelyfalról, méhnyakról, nyakcsatornából, majd ezt egy üveglapra keni, fixálja, és a citológiai laborba küldi. Ez a Pap-teszt. A citológiai vizsgálat eredménye P1-től P5-ig terjedhet. A P1, P2 eredmény egészséges sejteket jelöl, P3 esetén újabb vizsgálatra van szükség, P4 és P5 pedig elváltozásra utal. Utóbbi esetben komolyabb kivizsgálás szükséges. A biopszia segítségével szerzett szövet vizsgálata már biztosabb diagnózishoz segíti az orvost. Itt a CIN rövidítést olvashatjuk a leleten (cervikális intraepiteliális neoplázia). A CIN I. rákmegelőző állapotot, a CIN II. középsúlyos állapotot, a CIN III. pedig nagy valószínűséggel méhnyakrákot jelez. A nőgyógyász szakorvos a beteget szükség szerint további vizsgálatokra küldi (labor, röntgen, ultrahang, MR, CT), majd ezek alapján megkeresi a legmegfelelőbb terápiás módszert. Erről itt olvashat.

Kapcsolódó szolgáltatások a Róbert Rendelőintézetben

Képalkotó diagnosztika


Nőgyógyászati onkológiai sebészet szakértői

Dr. Siklós Pál

Dr. Siklós Pál

Orvosigazgató, Szülész-nőgyógyász főorvos

Dr. Szegedi Zoltán

Dr. Szegedi Zoltán

Sebész főorvos

Hírek

CSAPATOT ÉPÍT A ROBI! – TÖRÖKMEZŐ

Néha nekünk is ki kell kapcsolódni! Tökéletesebb időjárásunk nem is lehetett volna a hétvégi csapatépítő kiránduláshoz! Gyönyörűen sütött a nap, az erdők sárgába és pirosba burkolóztak már. Hát mi lehetne ennél szebb? Idén ősszel a Törökmezei Turistaházat…

ÚJRA FÁJDALOM NÉLKÜL ÉLEK – EGY GERINC-CISZTA TÖRTÉNETE

Elég egy rossz mozdulat ahhoz, hogy nehezen visszafordítható változások történjenek egy korosodó gerincben. Egy laikus számára még az okok kiderítése sem egyszerű, hiszen a folyamatos hasogatás, az időnkénti belenyilallás sokszor nem ott jelentkezik, ahol a baj van. Így aztán…

Visszahívást kérek

A Róbert Károly Magánkórház a 2007-ben alapított - korábban Róbert Károly Magánklinika nevet viselő - magánklinika jogutódja.