Jogszabályok a családdá válás környékén
Főoldal / Női Klinika és Szülészet / Jogszabályok

Jogszabályok

A terhesgondozás jogi szabályozása

Amennyiben a nő a terhesség megtartása mellett dönt, a védőnő kiállítja számára a Várandós anya gondozási könyvét. Ebben vezeti az általa elvégzett vizsgálatok eredményeit. Gondozási kiskönyvet csak védőnő állíthat ki. Ezután azonban mind a területi várandós gondozóban dolgozó szakorvos, mind a kórházban az anya választott orvosa tehet bele bejegyzést. Az anyasági támogatás igénybevételéhez legalább négy orvosi bejegyzésre van szükség.

A várandósság alatt az anyát a szülész-nőgyógyász javaslatára a házi orvos betegállományba veheti. [A terhesgondozás rendjét és a feladatok megosztását a 33/1992. (XII.23.) NM rendelet "A terhesgondozásról" szabályozza.]

 

Az újszülött jogképessége

Az 1959. évi IV. törvény A Polgári Törvénykönyvről 9§-a szerint a jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet azonban, hogy a fogamzás korábban vagy későbben történt. A születés napja a határidőbe beleszámít.

Az élveszületett ember fogamzásának időpontjától, azaz a születése napjától visszafelé számított háromszázadik naptól jogképes. Az élveszületett ember jogképessége általános, egyenlő és feltétlen.

A magzat, a jelenlegi hatályos magyar jogi szabályozás szerint, nem jogalany. A Ptk. gondoskodik a megszületendő gyermek érdekeiről, s ezt technikailag a magzat jogképességének az élveszületés feltételéhez kötött elismerésével oldja meg. A hatályos jogi szabályozás szerint a méhmagzat jogképessége általános, egyenlő, de élveszületésétől függően feltételes. A méhmagzat jogképessége tehát élveszületésével válik feltétlenné.

Az újszülött családi jogállása

Azt, hogy jogilag kit kell a gyermek apjának tekinteni, a Családjogi törvény 35-39. §-ai határozzák meg. (Szemben az anyai jogállással, amit jogfelfogásunk ténynek tekint, az apai jogállást vélelemnek tartja.) E szakaszok szerint a jogilag elismert apaság az anya házasságán, a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozaton, az apaság bírói megállapításán és az anya utólagos házasságkötésén, illetőleg 1989. július 1-jét követően már a reprodukciós eljáráson is alapulhat.

Különleges védelem az Európai Szociális Karta szerint

A közelmúltban Magyarország is ratifikálta az Európai Szociális Chartát, amelynek rendelkezéseit 1999. augusztus 7-től hazánkban is kötelező alkalmazni. Ez a nemzetközi egyezmény több, a nők számára nélkülözhetetlen garanciális szabályt is tartalmaz.

Különleges védelem

A szerződő felek, így Magyarország is alapelvként rögzíti, hogy a dolgozó nőknek anyaság esetén (a többi dolgozó nőnek pedig egyéb más esetekben) a munkájuk során joguk van a különleges védelemhez. Az anyáknak és a gyermekeknek - tekintet nélkül családjogi helyzetükre és családi kapcsolataikra - joguk van a megfelelő szociális és gazdasági védelemre.

Az egyezmény külön cikket szentel a dolgozó nők védelemhez való jogának tényleges biztosítására. E szerint Magyarország is kötelezettséget vállalt arra, hogy fizetett szabadság, megfelelő társadalombiztosítási ellátás vagy közalapokból származó ellátás révén biztosítja, hogy a nők gyermekük születése előtt és után összesen legalább 14 hét szabadságot kapjanak. Jogszerűtlen felmondásnak tekintendő továbbá, ha a munkaadó a szülési szabadság idején, vagy olyan időpontra mond fel a nőnek, amikor a felmondás a korábbiakban meghatározott szabadság alatt lépne hatályba.

Biztosítani kell, hogy a kisgyermekeiket gondozó anyák erre a célra kellő munkaidő-kedvezményt kapjanak. Az iparban szabályozni kell a dolgozó nők foglalkoztatását az éjszakai műszakban. Tilos a női dolgozók foglalkoztatása a föld alatti bányászatban, és szükség szerint minden más olyan munkakörben, amelynek veszélyessége, egészségtelen vagy fárasztó volta miatt ez indokolt.

Magyarország már hosszú ideje megfelel az Európai Szociális Charta előírásainak, ezek a kérdések a jogi szabályozás területén már mind megoldottak, így az egyezmény ratifikálása - bár garanciális jelentőségű a női munkavállalók tekintetében - lényeges változást nem idézett elő a nők helyzetében.

Munkajogi szabályozás

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) - az alkotmányos alapelveknek és a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően - szintén rögzíti a diszkrimináció általános tilalmát, tiltja a munkavállalók közötti indokolatlan különbségtételt, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt történő megkülönböztetést. Nem tekinthető azonban hátrányos megkülönböztetésnek az olyan különbségtétel, amely egyértelműen a munka jellegéből vagy természetéből következik. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 97. számú állásfoglalása szerint különösen ilyennek tekintendő az alkalmazásnál az olyan munkakörök kizárólag férfiakkal való betöltése, ahol a munka jellege vagy természete és a munkakörülmények kizárják a nők foglalkoztatását. Más esetben a nő alkalmazása például terhessége miatt sem tagadható meg. A magyar törvényi szabályozás külön kiemeli, hogy a munkáltató megkülönböztetés nélkül köteles biztosítani - kizárólag a munkában eltöltött idő, a szakmai képességek, a gyakorlat, illetve a teljesítmény alapján - a munkavállaló magasabb munkakörbe való előrelépésének a lehetőségét.

Kártérítés

Abban az esetben, ha a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megszegése miatt tényleges károsodás történt, a károsodott személy kártérítést követelhet, de e nélkül is élhet a személyiségi jog védelmének polgári jogi eszközeivel. Minden vitás esetben a munkáltató köteles bizonyítani, hogy diszkriminációmentesen járt el, a munkavállalónak elég csupán hivatkoznia arra, hogy hátrányos megkülönböztetés érte.

Fokozott munkajogi védelem

A törvény kötelező előírása alapján a nőt nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely rá nézve bármely hátrányos következménnyel járhat. Nőt csak alkatának megfelelő munkakörben szabad foglalkoztatni, a terhes, illetőleg szoptató nő munkakörülményeit pedig az állapotának a legmegfelelőbben kell kialakítani, lehetővé téve részére a gyermek ápolását, illetve gondozását. A nő nem foglalkoztatható olyan munkakörben, illetőleg olyan munkakörülmények között, amelyben a munkavégzés az egészségére, testi épségére vagy a gyermekeire fokozott veszélyt jelent.

Terhes nő esetében a foglalkoztatási tilalom a rendeletileg [33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről] meghatározott munkakörök és munkakörülmények mindegyikére kiterjed. Amennyiben az ilyen munkakörben foglalkoztatott nő nem jelenti be a terhességét, a munkáltatót nem terheli felelősség.

A törvény kötelező előírása alapján a nő terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig éjszakai munkára és túlmunkára nem vehető igénybe.

Rugalmas szabályok

A munkajogi szabályozás több, viszonylag rugalmas, „individualizált" védelmet is biztosít a nők számára. Így a terhes nők áthelyezése, illetve megváltoztatott feltételek melletti foglalkoztatása a terhes nő kezdeményezésétől függ; a foglalkoztatási feltételek átmeneti megváltoztatásához, azaz az új munkahely, munkakör kiválasztásához a terhes nő beleegyezése szükséges. Ugyanez a jog illeti meg a nőt a gyermeke születése után, annak egyéves koráig is. Csecsemő örökbefogadása esetén az örökbe fogadó nőnek járnak ezek a kedvezmények.

A törvény kompenzálja az így esetleg előálló bércsökkenést is azzal, hogy a nő keresete az áthelyezésével nem csökkenhet akkor sem, ha rövidebb idejű vagy több műszakosból egy műszakos munkakörbe helyezik át. Abban az esetben, ha a munkáltató sem ideiglenes áthelyezéssel, sem a munkafeltételek megfelelő módosításával nem tud a nő egészségi állapotának megfelelő munkakört biztosítani, a nőt a munkavégzés alól fel kell mentenie, és erre az időre részére állásidőre járó munkabért kell fizetnie.

A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 57. számú állásfoglalása szerint, mivel a törvény kifejezett rendelkezése értelmében az új munkakör kijelöléshez a munkavállaló hozzájárulása szükséges, a munkáltató adott esetben köteles több munkakör felajánlásával, illetve a munkakörülmények egyéb vonatkozású módosításával és a dolgozó nő terhességével, illetve anyaságával összefüggő és az egészségügyi követelményeken túlmenő körülmények figyelembevételével is messzemenő erőfeszítéseket tenni a dolgozó nő számára elfogadható új munkakör biztosítására. A dolgozó nőtől pedig együttműködési kötelezettsége alapján várható el, hogy a neki az előbbiek szerint felajánlott, az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakört elfogadja, ha ez - a körülményeire figyelemmel - aránytalan sérelmet nem okoz neki.

Kiküldetés, túlmunka

A munkavállaló nőt gyermeke 3 éves koráig a kiküldetés tekintetében is a fentiekhez hasonló jogok illetik meg, mivel beleegyezése nélkül ilyen jellegű feladat végzésére ezen időszakban nem kötelezhető. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ez a rendelkezés a férfiakra hátrányos, mivel őket nem illeti meg ez a kedvezmény. Hasonló jellegű, ám a férfiakat sem kirekesztő szabályozás vonatkozik a túlmunkára, miszerint a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló gyermeke 4 éves koráig csak beleegyezésével vehető igénybe túlmunkára.

Szabadság

A munkaviszony szünetelésének idejére is jár szabadság a szülési szabadság tartamára, valamint a 12 éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére.

A szülők döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a 16 évesnél fiatalabb egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Ezt a kedvezményt a családok többségében a nők veszik igénybe.

Szülési szabadság

A terhes, illetőleg szülő nőt ezenkívül 24 hét szülési szabadság is megilleti, amit úgy kell kiadni, hogy abból 4 hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság a gyermek halva születése esetén az ettől számított 6 hét elteltével, a gyermek halála esetén a halált követő 15. napon megszűnik. A szülési szabadság a gyermek állami gondozásba adását követő napon szűnik meg, de a szülést követően ez esetben a szülési szabadság nem lehet rövidebb 6 hétnél. Amennyiben a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét a szülést követő egy éven belül, a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

Fizetés nélküli szabadság

A munkáltató ezen túlmenően - a szülési szabadság letelte után - a munkavállaló kérelmére köteles fizetés nélküli szabadságot engedélyezni a gyermek gondozása céljából a gyermek 3., tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében annak 10. életéve betöltéséig, továbbá a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében, a gyermek 12. éves koráig (a betegség tartamára).

Munkaidő-kedvezmény

A törvényi szabályozás alapján a nőnek a szoptatás első 6 hónapjában naponta 2x1 óra, ezt követően a 9. hónap végéig 1 óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben illeti meg az anyát. Erre az időre az anyának távolléti díjat kell fizetni.

Felmondási tilalmak

A nőket érintő legfontosabb garanciális munkajogi szabályozást a nők érdekkörébe eső felmondási tilalmak jelentik. Így a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a beteg gyermek ápolására történő táppénzes állományba helyezés, a terhesség, a szülést követő 3 hónap, illetve a szülési szabadság, a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság időtartama alatt. Ezek a tilalmak nem vonatkoznak azonban természetesen a rendkívüli felmondásra, és nem zárják ki a közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetést sem.

  • Gyermekápolási táppénz

Táppénzjogosultság

Abban az esetben, ha a biztosított a gyermeke betegsége miatt keresőképtelen, a táppénzjogosultság időtartamát a gyermek kora határozza meg, valamint az, hogy a biztosított egyedülálló-e. A gyermekápolási táppénzt természetesen a szülők bármelyike igénybe veheti, a gyakorlatban mégis általában az anyák élnek ezzel a lehetőséggel.

Táppénzes idő

A gyermek 1 éves koráig időbeli korlátozás nélkül jár táppénz a gyermek szoptatása, ápolása címén. Az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolására évenként és gyermekenként 84 naptári napra, 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek esetén 42, egyedülállónak 84 naptári napra, 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek esetén 14, egyedülállónak 28 naptári napra jár táppénz.

A gyermekápolási táppénz szempontjából egyedülálló:

  • aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve ha élettársa van,

  • az, akinek férje sorkatonai szolgálatot teljesít,

  • akinek a házastársa munkaképtelen,

  • akinek a házastársa előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés büntetését tölti.

Egyedülállónak minősülnek továbbá azok a házastársak is, akik a vakok személyi járadékára jogosultak.

Családtámogatási rendszer

A családtámogatási ellátások köre hazánkban viszonylag szélesnek mondható, ezek az ellátások a gyermekek születésétől tanulmányaik végeztéig segítik a szülőket a nevelésben. Ebbe a körbe tartozik az anyasági támogatás, a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási támogatás, a családi pótlék és az iskoláztatási támogatás. Annak ellenére, hogy a jogi szabályozás szerint e támogatások nem kizárólag az anyákat illetik meg, a közfelfogásban ezek a támogatási formák mégis általában az anyasághoz kapcsolódnak, és ebből kifolyóan általában a nők veszik igénybe azokat.

Anyasági támogatás

Anyasági támogatásban részesül a szülést követően az a nő, aki a terhessége alatt legalább négyszer terhesgondozáson vett részt, azonban kivételt képez ez alól a koraszülés esete, amikor is a támogatásra jogosultsághoz elegendő az egyszeri terhesgondozás. A támogatás a jogosultat a gyermek halva születése esetén is megilleti. Bizonyos esetekben jogosult lehet e támogatásra az örökbe fogadó szülő és a gyám is. Az anyasági támogatás összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 százalékával.

Gyes, gyermeknevelési támogatás

Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő a gyermeke 3. életévének betöltéséig, valamint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeke 10 éves koráig.

Gyermeknevelési támogatásra - a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől annak 8 éves koráig - csak azok a szülők jogosultak, akik saját háztartásukban legalább 3 kiskorú gyermeket nevelnek.

Családi pótlék

Családi pótlék illeti meg a szülőket a saját háztartásban nevelt, még nem tanköteles gyermek után. Emelt pótlékra jogosult a szülő a saját háztartásban gondozott tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel. Az a szülő, aki saját háztartásában tanköteles gyermeket nevel, vagy akinek a gyermeke ugyan már nem tanköteles, de a 20. életévét még nem töltötte be, és általános iskolai, szakiskolai vagy középiskolai tanuló, a családi pótlékéval megegyező összegű iskoláztatási támogatásra jogosult.

Ide kattintva 3D VIRTUÁLIS SÉTÁT* tehet a három megújult, gyönyörű szülőszobánkban. Mindhárom szoba hatalmas térrel, kényelmes franciaággyal, térbe állított fürdőkáddal, különleges igényeket is kielégítő szülőággyal és a baba fogadását és ellátását szolgáló komplex részleggel áll a születendő Róbert Gidák rendelkezésére

*OCUPLAN – 3D az építészet minden területét támogatja 3D megoldásaival. Legújabb, innovatív virtuális 3DInTour szolgáltatásukkal az épületek, üzletek, szolgáltatók mutathatják be magukat különleges és egyedi módon. További részletekért IDE KATTINTSON 

Hírek

Újévi kisbaba

2017. első kisbabája Lili Alma. Szülei a Szilveszter éjjelt jógás barátaikkal töltötték, és éjfél után értek haza. Kipihenten, derűsen ébredtek Újév reggelén, amikor Lili Alma úgy döntött, hogy útnak indul. Nóra, Lili Alma édesanyja, nevetve meséli, hogy amikor…

"Egy ilyen hír érthető módon lélekfacsaró.." - Gyógyulástörténet!

Dr. Rucz Árpád, Dr. Szakonyi Tibor és minden kórházukat választani akaró páciens részére!November legvégén kezdődött az egész, amikor is bekerültem Önökhöz a Róbert Kórházba.Férjemmel hosszú hónapok óta gyermeket terveztünk, ami ( bár még vizsgálatok nem erősítették…

Visszahívást kérek

A Róbert Károly Magánkórház a 2007-ben alapított - korábban Róbert Károly Magánklinika nevet viselő - magánklinika jogutódja.