Tejcukor érzékenység

Fáj a hasa, rosszkedvű, hasmenéssel küszködik: mi lehet az oka? És főként hogyan segíthetünk rajta? 

Egyre több csecsemőről, gyermekről derül ki, hogy szervezete nem tudja lebontani a tejcukrot. A jó diagnózis kulcsfontosságú, ez alapján kezdődhet ugyanis megfelelő terápia. A felderítésben gyermek-gasztroenterológus segíthet.

Laktóz: energiaforrás az egész testnek

A laktóz vagy tejcukor minden emlős tejében megtalálható. Nagyon fontos a növekedő agy számára, de energiaforrás az egész testnek. Ahhoz, hogy a laktóz hasznosuljon, az emésztőrendszerben laktáz enzimnek kell rendelkezésre állnia. Ezt az enzimet a vékonybél falán található hámsejtek termelik. Természetes körülmények között minden emlősfaj kölyke addig találkozik laktózzal, amíg az anyja szoptatja. Az elválasztás után már nincs szüksége laktózbontó-enzimre, mert nem fogyaszt tejet. Ez alól az ember kivétel. Mi a szoptatási időszak végeztével is adunk tejet a kicsinyeinknek, színtej vagy tejtermék formájában.

Természetes körülmények között az elválasztás valahol kettő és öt éves kor között következne be, szervezetünk többnyire erre készül. A laktáz enzim termelése újszülött korban a legintenzívebb, és az idő múlásával csökken. Valójában az a különös, ha valaki élete végéig képes úgy tejet inni, hogy ne fájduljon meg a hasa tőle.

Sok víz, sok gáz

Ha egyáltalán nincs laktáz enzim, vagy csak kevés termelődik, tej fogyasztása után hasfájás és fuffadás jelentkezik, híg lesz a széklet, akár hányinger is jelentkezhet.

Ennek az az oka, hogy a tejcukor nem bomlik le a vékonybélben egyszerű cukrokká, hanemh lassan tovább halad, és vizet von magához. A vastagbélbe jutva erjedni kezd, széndioxid és hidrogéngáz termelődik a folyamat során. Ettől a pocak fölpuffad, fáj, és a széklet híggá válik.

Ritkán előfordul, hogy egy gyermek szervezete egyáltalán nem termel tejcukorbontó enzimet. Ebben az esetben speciális tápszer segíthet a kicsin. Gyakoribb a szerzett laktázhiány, melynek az az oka, hogy fertőzés, gyulladás vagy más alapbetegség miatt a vékonybél laktázt termelő sejtjei elpusztulnak. Szerencsére a legtöbb esetben a vékonybél hámja könnyen regenerálódik az alapbetegség gyógyulása után.

Fújjunk zacskóba

Miután a gasztroenterológus alaposan megvizsgálja a beteget, kikérdezi a tüneteket, tejcukorérzékenység gyanúja esetén kilégzéses tesztet ír elő. Tudjuk, hogy ha nem bomlik le a tejcukor a vékonybélben, akkor széndioxid és hidrogén szabadul fel. A hidrogén felszívódik, a vérbe kerül, majd onnan a tüdőn át kilélegezzük. A kilélegzett hidrogén mennyisége mérhető.

A vizsgálat elején tejcukoroldatot kell innia a páciensnek, majd három óra alatt félóránként egy-egy steril, üres nylonzacskóba kell lélegezni. A laborban megvizsgálják, hogy az átlagosnál több hidrogént tartalmaz-e a kilélegzett levegő. Ha igazolódik a laktózérzékenység, az orvosnak már csak az a dolga, hogy felderítse, mi okozza ezt az állapotot. A legfontosabb, hogy az alapbetegség meggyógyuljon, és az, hogy amíg a vékonybél nem regenerálódott, addig ne fogyasszunk laktóz tartalmú élelmiszereket.

Laktózmentesen

Ma már nem olyan nagy kihívás laktózmentes diétát tartani, mint régebben.Szerencsére szinte minden bolt polcain megtalálhatók a laktózmentes tejtermékek, de remek tejmentes recepteket is talál, aki keres. Szinte semmi finomságot sem kell nélkülöznie a betegnek a gyógyulás érdekében, csak a bevásárlásnál kell odafigyelni.